Két sör és két ceruzaelem

Előttem lépett be a tárt ajtón, ám a következőnél, a csapóajtónál elbizonytalanodott, ott próbálta benyomni, ahol a függesztési sarkok vannak. - Nincs nyitva a bolt? - kérdezte megszeppenve. Ügyködött ott az előtérben egy kosarat-rakogató férfi, ő szólt neki, hogy nyitva az ajtó. És mert az idős ember tovább próbálkozott a rossz oldalon - megérintettem a karját (mögötte álltam), felfigyeltem ugyanis a fehér botjára. Amint az érintésre felém fordította zsírosan fénylő, borostás arcát, egészen közelről láthattam a fonnyadtan beesett szemhéját. Nem volt alatta semmi, hiányzott a szemgolyó. Noha a fehér bot láttán számítanom kellett ilyesvalamire, mégis meglepett a dolog. Azt hiszem, először a fekete szemüveg hiánya ötlött fel bennem ("felháborító!"), ama "jótékony" elfedése a bajnak, amely egyúttal megvédi a látót a "csúnya" látványtól. Halkan megköszönte irányításomat, amely lehet, hogy kissé erőteljesre sikeredett (talán az ébredező iszonyat okán), megköszönte és becsoszogott az ajtón. Mindjárt kért két üveg sört a pénztárnál (nyilván a kopogó billentyűk hangjára figyelt fel), és hozzá még két darab ceruzaelemet. A pénztáros odakiáltott egyik kolléganőjének, aki az áruház belső terében tevékenykedett: - Gizus, két sör és két ceruzaelem rendel!...